Menu

My Little Corner

My Little Corner

My Little Corner

Bevallom, én bizony kávéval működöm. A klubkoncert blog/portál indításakor ugyan gondolkoztam azon, hogy vendéglátásról érdemes-e írni (van ezzel foglalkozó blog elég), de az, hogy a kávészint pótlására alkalmas helyek nem maradhatnak ki, egyértelmű volt mindig. Mai kiszemeltem a My Little Corner. A helyről majd egy éve írtam már, de talán nem haszontalan néha megnézni, hová is fejlődnek a korábban megkedvelt helyek.

Korábbi írásunkban megírtam, hogy ezt a kávézót az egyik tulajdonos, a csodálatos hangú Viktória révén ismertem meg. Most a hely másik gazdasszonyával, Palcsák Mariannal beszélgettünk pár szót arról, hogyan mennek a dolgok mostanában a kávézóban. Aki még nem ismerné a helyet: A My Little Corner egy újlipócziai kávézó, specialitása az ételallergiásokra való odafigyelés. A kávék, innivalók, szendvicsek és sütemények is az ő igényeiknek megfelelően készülnek. (Természetesen azért hagyományos, tejes-tejszínes kávék is kaphatóak.) Erről írtam is hosszabban a tavalyi posztban.

És akkor amit most tapasztaltam:

A hely ugyanolyan barátságos, mint korábban volt. Otthonos, letisztult, hangulatos. Nyugalmat árasztó, mondjuk amolyan dél-francia vintage/cottage stílusú, de asszociálhatunk a vidéki Angliát bemutató magazinokban látható házak konyháira is. Nagyobb sajnos nem lett, és ahogy Mariann elmesélte, a bővítésre a fizikai kialakítás és a szomszédok miatt nincs is esély. Ugyanakkor sikerült megegyezni az önkormányzattal arról, hogy egy kis terasz félét építhetnek az üzlet elé, az engedélyek már megvannak, tehát ahol most a két kihelyezett pad van, nemsokára többen is elférnek.

A Corner továbbra is a kávéiról, és a déli leveseiről ismert a környéken. Elsősorban a közeli irodákból járnak ide, nagyon bevált a déli krémleves menü is. A nyitás óta eltelt idő alatt a törzsközönség szépen kialakult, a vendégek túlnyomó része rendszeresen látogatja a kávézót. Jó részük amolyan New York-i stílusban el is viszi magával az italát/levesét. Ehhez kapcsolódik egy másik újdonság, mégpedig az, hogy az elvitelre szolgáló eldobható műanyag edények mellett bevezetik a megvásárolható, személyre szóló, újra felhasználható poharakat. Tehát a visszajáró vendég mindig a megszokott poharában viheti el a kávéját, vagy épp a déli levesét. Ez persze az otthonosság érzete, és a vendégek részéről egyfajta kötődés kialakulása mellett környezettudatos lépés is, hiszen csökken az eldobált poharak száma. A tervek szerint egy olyan pluszt is kapnak azok, akik az új metódust válasszák, hogy nagyobb adagokat vihetnek el, változatlan áron. Érdekes kezdeményezés, ráadásul tényleg jó marketingeszköz is lehet, meglátjuk hogyan sikerül megvalósítani.

A korábbihoz képest bővült a sütemények választéka is, amelyek szintén „mentesek”. Én záróra előtt értem oda a kávézóba, de még ekkor is volt választék. Nem változott viszont a helynek az a jellegzetessége, hogy az ételallergiások vásárolhatnak elvitelre is alapanyagokat, vagy például csomagolt süteményeket.

   

Az bizonyos, hogy ha a környéken laknék, szívesen járnék ide kávézni. Bár ez már talán kicsit közhelyes jellemzés, de ez a kis kávézó valóban alkalmas arra, hogy az ember kiszakadjon a városi rohanásból, és lenyugodjon, feltöltődjön kicsit. Persze, hogy a környék irodáiban dolgozók hogyan tudnak tovább indulni innen, és visszaérni irodáikba, az már más kérdés, nem lehet könnyű...

A helynek van facebook oldala, jelöljétek be, és ha arra jártok, üljetek be egy kis időre. Mostanában inkább Mariannt találjátok a pult mögött, Viki heti egy napot van bent. De bármelyikük is lesz épp ott, nem jártok rosszul, igazából pusztán miattuk is érdemes beugrani a kávézóba.

Utolsó módosítás: szerda, 08 június 2016 17:21
Több poszt ebben a témában: « Hová menjünk táncolni? Babka »

Mondja el véleményét:

Kérjük gondolja át, mit szeretne írni... A hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg. Kérjük ne használjon HTML kódokat. Köszönjük.

Belépés

Elfelejtette jelszavát? / Elfelejtette felhasználónevét?