Menu

Babka

Babka

Babka - érzések és hangulat, röviden.

A Babkáról először Krisztától halottam. Krisztáról és koktéljairól írtunk már itt a blogon néhányszor. Néhány hete az ő Facebook oldalán fedeztem fel új munkahelyként az újlipóciai Babka ételbárt. Akkor rá is kérdeztem, mi is ez, és hívott is, hogy nézzem meg a helyet, de aztán ez elmaradt. Közben többször és többfelé olvastam mindenféle, általában dicsérő kritikát és leírást a helyről. Jómagam nem kívánom elvenni a gasztro- és városbloggerek kenyerét, de miután két hete, egy szombati reggel arra vitt az utam, nem hagytam ki a lehetőséget és beugrottam egy kávéra.

Nem bántam meg.

A kérdéses reggel egy ragyogó, szellős, nyárillatú reggel volt. Szombati, tehát egy fokkal nyugisabb, mint az átlagreggelek. Ezeket a reggeleket a csillagok szerencsés együttállása mintha direkt a nyugodt, figyelős-gondolkozós kávézás érdekében teremtené. A Babka előtt a kinti, utcai asztaloknál ültek páran, viszont a tágra nyitott hatalmas ajtón túl (amely szinte egy térré varázsolta a kinti és a benti vendégrészt), a belső térben épp egy lélek sem volt. Egy rövid ideig egyedül vehettem birtokba a Babkát, és ez nagyon érdekes élmény volt. Egy gyors kávérendelés után körbe is néztem, és persze lőttem is néhány képet:

A belső kialakítás nagyon hangulatos, az egész egy szellős, letisztult, mégis izgalmas térré áll össze. Bár a bútorok nem egyformák, szigorúan véve még a stílusuk sem egyezik, mégis sikerült egységes berendezést építeni belőlük. Nagyok az ablakok, rengeteg a fény. Sok apró kis 'feature' van belegondolva a vendégtérbe. Tárolók, polcok, installációk, lámpák... Az egész épp kellően otthonos, kicsit vidéki, ugyanakkor mégis városias is. Jó, na, tényleg. Az a fajta, ahol az ember nézelődik, és folyamatosan talál egy-egy érdekes részletet. Szórakoztató csak üldögélni is. Az biztos, hogy este, tele néppel nagyon más lehet, akkor talán épp izgalmasnak és pezsgőnek érezném. Mindenképp meg kell majd nézni úgy is, legalább akkor a konyháról is szerzek tapasztalatokat, ugyanis most valóban csak egy kávét ittam. Még a névadó babkát sem kóstoltam meg. A kávé amúgy finom volt...

      

Ha egy szóval-kifejezéssel kellene jellemeznem, akkor az mindenképpen a 'HANGULAT' lenne. Azt gondolom, ez a hely szinte tökéletes receptet talált arra, hogyan kell törzshellyé válni. Mert az bizonyos, hogy egy ilyen laza, merengős, nyugis reggeli látogatás után az ember visszavágyik, és ha a közelben lakik, ez akár függőséggé is válhat. Hmm. Soha ne legyen nagyobb bajunk.

Egyszóval, mindenkit arra bíztatok, ugorjon be, és próbálja ki a helyet. Nem is muszáj szombat reggelig várni a látogatással.

A Babkának persze van Facebook oldala, érdemes is megnézni.  

 

Utolsó módosítás: vasárnap, 12 június 2016 22:20
Több poszt ebben a témában: « My Little Corner Őszi menü »

Mondja el véleményét:

Kérjük gondolja át, mit szeretne írni... A hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg. Kérjük ne használjon HTML kódokat. Köszönjük.

Belépés or Feliratkozás

Elfelejtette jelszavát? / Elfelejtette felhasználónevét?