Menu

Dinnyetörő - 2017

Dinnyetörő - 2017

Dinnyetörő Fesztivál – Heves, Berva Telep, 2017.08.11-12. 

Megint egy beszámoló Csófi tollából. Igazából ez a zenei világ kicsit tényleg messzebb áll a klubkoncert.com oldalain általában említésre kerülő eseményektől, de Csófi szereti az ilyesmit, hely meg van elég itt a portálon. És az is igaz, hogy bizonyos szempontból mégiscsak ide illő ez a fesztivál, hiszen a klubkoncertekhez hasonlóan ez is egy még meglehetősen kicsi, mondhatni családias, valóban a zenét, a fellépő zenészeket szeretők számára kitalált rendezvény. Olvassuk hát, mit tapasztalt Csófi Hevesben: 

Véget ért az idei hevesi mocorgás, avagy a Dinnyetörő Fesztivál, úgy gondoltam, pár mondat erejéig elmesélem, milyen is volt az elmúlt pár nap. Pénteken a kora délutáni órákban hárman autóba vetődtünk és becéloztuk Hevest, majd érzésre vagy száz órát ültünk a sztrádán a negyven fokban, de legalább volt fröccs és némi whisky. Megérkezve tartottunk egy rövid szakmai értekezletet, melynek keretein belül (mi fotósok) beosztottuk, hogy kinek mely programokat kell rögzíteni. Nekiálltam a gyűlölt sátorverésnek, és a „hova tegyem a sátram, hogy ne süljek szét” kérdéskörnek. Tudni kell, hogy a fesztivál egy régi gyártelep területén helyezkedik el, egy füves, fás pusztán, így végül is nem volt lehetetlen árnyas helyet találni. Voltak, akik három nappal nyitás előtt érkeztek és egy komplett lakóparkot vertek fel. A kempinghely mellett volt kialakítva egy kis „chill garden” néhány függőágyat kiakasztottak a szervezők, így napközben lehetett ott lazítani, beszélgetni, józanodni, kinek mit. A kempingel szemben terült el a bazár sor, volt idén koktélos, popcornos, hambis-hot-dogos stand, Dinnyeshop, kézműves fadísz bolt és egy rövid ideig fagyis pult is. A mező végén helyezkedett el a színpad, tőle jobbra esett a kocsma.

Kapunyitás után szépen szállingóztak az emberek, természetesen elsőként a sörlelő helyet környékezték meg. Megismerkedtem kollégáimmal, szerencsére a többség Nikon használó volt, így tudtuk egymás közt az egyik kolléga által hozott remek kiegészítőket cserélgetni, használni (innen is köszönet a sok tanácsért, szakmai javaslatért, segítségét és holmikért újdonsült munkatársamnak, Márknak.) Gyorsan körbe is néztem a terepet és munkához láttam, bár jó időre leragadtam a Dinnyeshopban, mert Lolának annyira jó cuccai vannak, hogy mindent meg kellett szemléljek (aztán jól be is vásároltam…): Volt itt kulcstartó, kitűző, matrica, tatyó, póló, zsákbamacska, füzet, bögre, mi szem-szájnak ingere. Mindent maga tervez és jó részüket Ő is készíti, igazán kreatív, fiatalos, érdemes rá vetni egy pillantást.

Kisvártatva kezdett is az első fellépő az idén újszerű tálalásban, akusztikus hangszereléssel játszó, jól ismert hevesi rock banda, az Anonym Rock Band. A klasszikus magyar feldolgozásokat játszó (most) trió, kellemes hangulatot varázsolt a forró pénteki délutánra. Elhangzott a Két Forintos Dal, a Jó Nekem, sőt még egy jó kis K*rva Élet is. Ütemesen fogyott a sör és töltődött fel az első sor is. Közben a VIP-ben a kukták nekiálltak a stáb részére főzni. Egy igen jó paprikás krumpli készült a fesztivál dolgozóinak, melyből egy adaghoz a Staff kártya felmutatásával lehetett hozzájutni. (Nagyon korrekt volt a rendezők részéről, hogy így próbálták a munkát honorálni, mindkét nap volt étkezési és italozási lehetőség – italkupont kaptunk melyet öt nedűre lehetett becserélni.) Az Anonym leköszönését követően Zsömle úr, a speakerünk ragadta magához a mikrofont és fel is konferálta a soron következő bandát, a gödöllői Helo Zep!-et. A három srác punk-rock vonalon mozgó saját dalokat hozott, pörgősen folytatódott a buli – ha jól tudom, már Alvinék előtt is volt lehetőségük játszani.) Utánuk következett a vad egri rockerekből álló AllsuckAll (Álszakáll) zenekar. Nekik is volt már lehetőségük nagyobb együttest kísérni, ők a Road Zenekar vendégei voltak azok turnéja során. Vadul nyomogattam a kioldó gombot, bekúsztam-másztam mindenhova, az összes szögből, helyről igyekeztem dokumentálni a dolgokat. Ahogy fogyott a szesz egyre több embernek támadt kedve a csoportképekhez, így jó párat elsütöttem azokból is. Az egri fenegyerekeket a magukat zeneileg leginkább a power metal stílusba soroló szintén hevesi banda, a Bad Sector követte. A srácok visszafogottan csak annyit nyilatkoztak, hogy a saját örömükre kezdtek zenélni és örülnek, hogy ez másoknak is tetszik, nem akarnak világhírű babérokra törni. Az este utolsó előtti fellépője a Shapat Terror volt. A kései időpont ellenére is nagy volt a zúzás a színpadon. A pénteki napot záró banda a Blackbetty MRB  volt. A rendezvény összes fotósa akcióba lendült, mindenki vadul kattintgatott, egymás feje fölött villantak a vakuk, csoda, hogy a fellépőknek nem égett ki a szeme. Koncertek után még sokáig szólt a rock disco és tele volt a kocsma, jócskán szaladtak lefelé a felesek. A hajnali órákban elfáradt a brigád és csendes pihenőre tért mindenki.

Másnap délelőtt számos vetélkedő és program várt a látogatókra. Megkezdődött a tombola árusítás is, kinyitott a Dinnyeshop, melyet Dullien Blanka alias Lola Anyu menedzselt. A programok színvonalát tovább emelte Mónika és Zsuzsi a két reggel a piacon vásárolt random tyúk. Gyorsan a figyelem középpontjába kerültek, mindenki velük fotózkodott vagy épp repülni tanította őket. A chill gardenbe kikerült a csocsó, többen a függőágyakban heverésztek, mások serényen készítették a bográcsos ételeket. Nem sokkal dél után kezdetét vette a vízi csata, amely elborult vízibomba-dobálásból, vízi pisztolyozásból és egyéb nedves dolgokból állt. Ezalatt a terület másik végében folyt a paintballos célba lövés Bé Alexel. A vízi buli után az Ulvene Af Nord nomád műsorszáma, pajzs- és lándzsahajító verseny korhű fegyverek és ruházat bemutató következett. A pajzsdobó versenyben sikerült második helyezést elérnem, de mire oda jutottam volna, hogy átvegyem a nyereményem (fagyi) a fagyis kocsi eltűnt. De nem estem kétségbe, mert rögtön sörre cseréltem a díjat (nem baj). Míg én a lándzsát dobáltam, kollégám, Márk a sörivós versenyt rögzítette. Ezt követően a metálchili elfogyasztása következett. Jócskán voltak nevezők, akik lehet, nem számoltak előre a dologgal. Egészben kellett egy chilipaprikát elfogyasztani és az nyert, aki legutolsóként ivott a tejből a csípést enyhítvén. Szoros verseny alakult ki a végére, kékült, zöldült, lilult az emberek feje, de aztán végül nem lett döntetlen a vége, egy ember vihette el a nyeremény popcornt. A Dinnyetörő legkultikusabb versenyszáma a sörpisztolyozás következett, ami annyit tesz, hogy párokban kell felállni, egyik ember vízi pisztollyal felszívja a földre tett pohárból a sört és a szemben álló társa szájába lövi azt. Akié legelőször elfogy, az nyer. Igen vicces látvány, a résztvevők és a közönség is élvezte, idén is az egri hős, Qka és Bajusz mester nyertek, jutalmuk egy hambi volt. Lassan kezdődtek a zenekari beállások, de előtte Márkkal elszaladtunk Tornamérőre kicsit feltöltődni. Innen is köszönet a családnak, akik megengedtek egy zuhanyzást, ezzel az egész életem jobbá tették. Mire visszaértem a színpadon volt a Miskolcról érkezett Jockey Jokers. Saját dalokat nyomtak a srácok, de nagyon bele voltam feledkezve a fotózásba, így zeneileg kevésbé tudtam megfigyelni a dolgot. Előttük a szombati nap nyitóbandájaként a Takszihárom lépett színpadra. A mezőkövesdi brigád zenéje több stílusjegyből tevődik össze. Dalaik hordoznak punk, rock és metál jegyeket is, többnyire saját anyagot nyomnak és volt már szerencséjük nagyobb bandákat is kísérni. Szünetben gyorsan beszaladtam a backstage-be, mert elkészült az étek, lecsó. a’la Füles. Többen is sziesztáztak idebent, míg a kocsmában vállalhatatlanul ment a hülyéskedés. Kb. fél kilenckor kezdett a viking banda, nevén nevezve Kylfingar, előtte és a koncert alatt is, viking harc ment a fotósárokban. A jászsági banda főként az ősi skandinávok, északi népek történetét, életét regéli el nekünk dalaikban súlyos gitár riffekkel és duplázóval, hörgéssel tarkítva. Ezen a bulin már kifejezetten sokan voltak a közönség soraiban és a végén szűnni nem akaróan követelték a ráadást. Tíz óra magasságában a tombola eredményhirdetés következett. Az első kihúzott egy Dinnyés ajándékcsomagot kapott, a második szerencsés egy húszezer forint értékű tetoválás utalvány boldog tulajdonosa lett, a főnyeremény, pedig Mónika és Zsuzsi a két tyúk voltak. A kihirdetés után a Phoenix Rt. lépett színpadra. Őket főként az eleredő eső követte. Sajnos nem úsztuk meg, de a legmetálabb (és legrészegebb) arcokat ez egyáltalán nem zavarta, ugyanúgy tomboltak a színpad előtt szakadó esőben. Az est utolsó fellépője a Baron Mantis volt. A korábban meghirdetett Hot Beaver helyett jöttek ők. Zenéjük pozitív életszemléletet hirdet, a riffek határozottak, a srácok nem szégyenlősek. A szakadó esőre való tekintettel gépeinket kukás zsákba csomagoltuk és úgy fotóztunk (kifogás nincs). A délután folyamán kiderült, hogy a hangmérnök Useme rajongó, így nagy örömömre egész este az szólt. Eső ide vagy oda, a kocsma bőven megtelt italozni vágyókkal és folytatódott a buli. Igyekeztem mindenhol ott lenni, így ki-be járkáltam, fotóztam. Az idő előrehaladtával kezdtek az emberek kidőlni, így kis beszélgetést követően én is nyugovóra tértem. Másnap gyorsan összekaptam a sátrat, elbúcsúztunk mindenkitől és célba vettük Pestet.

Azt gondolom, igen tartalmas és kellemes két nap volt ez. A szervezők igencsak kitettek magukért és a közönségért, változatos, színes programmal készültek, fellépőkből sem volt hiány, zavartalanul zajlott az egész. Az a jó ebben a fesztiválban, hogy rendkívül barátságos és családias légkört teremt, így mindenki közvetlen, nyitott és nagyon gyorsan lesznek ismeretlenből ivócimborák az emberek.

Biztosan állíthatom, hogy jövőre is ott leszünk!

Itt van pár fotó, persze jóval több készült. ( Ha rájuk kattintasz, megnőnek.)

Utolsó módosítás: hétfő, 14 augusztus 2017 20:24
Több poszt ebben a témában: « P!NK Depresszió »

1 comment

Mondja el véleményét:

Kérjük gondolja át, mit szeretne írni... A hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg. Kérjük ne használjon HTML kódokat. Köszönjük.

Belépés or Feliratkozás

Elfelejtette jelszavát? / Elfelejtette felhasználónevét?