Menu

Dupla dinamit

Dupla dinamit

A klubkoncerteken egy este általában két fellépőt láthatunk. Van egy előzenekar, és egy fő produkció. Be kell valljam, ritka az olyan este, amikor mindkét csapatra egyformán kíváncsi vagyok. Az sem mindennapos, hogy mindkét csapat egyformán jó is. De ez a tegnapi koncert ilyen volt.

Előre bocsátom, a Kuplung nem igazán kedvenc helyem. Korábban a technika, a koncertek minősége sem volt a topon, aztán egyszer 'letetszikezett' egy pultosfiú (mit tetszik kérni?) ami nyilván szíven ütött. (Akkor magamban meg is átkoztam a fiút, gondolom, azóta már biztos elütötte a villamos.) De hát erről a hely persze nem tehet, tudom, nehéz jó személyzetet találni. A hangminőség és általában a színpad körüli dolgok azóta sokat fejlődtek, kifejezetten látványos a világítástechnika, és rendben van a hangosítás is. Meglehetősen tágas a hely, az árak sem elszálltak, szóval jó lenne ez, egy bajom maradt, a híresen késői koncertkezdés, ami úgy van belőve, hogy a koncert után már biztosan ne lehessen rendes BKV járatokkal hazamenni. Valójában persze nyilván arról van szó, hogy próbálják itatni a népet még a koncert előtt, mert tapasztalat, hogy koncert közben már nem nagyon vásárolnak, utána meg hazamennek, a hely meg ugye a pultból élne, mint az összes többi klub. Hétvégén még rendben is volna ez, de mondjuk egy átlagos szerdai napon, mint a tegnapi, amikor a népek jó része másnap vélhetően dolgozni, vagy suliba megy, azért ez a pár óra is számít. Ráadásul télen élszakai járatokra várni a megállókban nagyon vacak...

De beszéljünk akkor a koncertről is. A Shaibo hirtelen robban bele az életünkbe, igazából csak pár hónapja szereztem tudomást a létezésükről. Ez a csapat egy csoda, de előbb az első fellépőről is essék szó. A Gyarmati Fanny Quintet zenéjét nem ismertem, Fannyról is csak annyit tudtam, hogy ő gitározik most a Nagy Edi Projectben, és Edi nagyon szépeket mond róla, ahányszor szóba kerül a neve.

Hát, jó is. Nem tudom, ők mit mondanak magukról, de ez a quintet igazából jazzt játszik. Nem jazzrockot, nem jazz-popot (van ilyen egyáltalán?) hanem amolyan igazi, hallgatható, szerethető jazzt. Számomra kicsit meglepő is volt a koncert eleje, egyszerűen ezt a fajta zenét sokkal inkább mondjuk az Opus Jazz Club színpadára valónak érezném, mint egy Király utcai kocsmáéba. Persze nem kell nagyon elszállt jazzre gondolni, de azért ez igazi jazz, a hangszerek lehetőségeit, és persze a zenészek tudását kihasználó és megmutató zene, lélekkel, odafigyeléssel, kis kísérletezéssel, kis improvizációval. Ahogy azt kell. A zenekar ezen az estén egy beugró énekeslánnyal lépett színpadra, Szczuka Pankát hallhattuk. Miután nem ismertem az általuk játszott dalokat, nem tudom, emiatt kellett-e változtatniuk, mindenesetre Panka nagyon jól énekelt, és az egész meglehetősen egységes, kiforrott formációnak tűnt.

A csapat tagjai:

Molnár Enikő (most Szczuka Panka) - ének
Gyarmati Fanny - gitár
Cseke Dániel - szaxofon
Sárdi Ádám - basszusgitár
Kocsis Dániel – dob

A fúvós szekció, vagyis hát Cseke Dániel nagyon erőteljes, nagyon meghatározó volt, de a többiek is igencsak jó zenészek. A műfajhoz illően, voltak külön hangszeres szólók, és ezek bizony rendben voltak. A repertoár jobbára ismertebb jazzdalokból állt, persze a csapat ízlésére, gondolataira formálva. Abszolút hallgatható zene, és valóban ügyes zenészek. Mindenképp érdemes lesz követni őket, abszolút az ajánlott kategória

A Soundcloud-on van tőlük pár felvétel, érdemes belehallgatni. Képek a poszt végén, a galériában,

Az este második fellépője volt a Shaibo. Nekik sorban megjelent pár felvételük a youtube-on, és ezek nekem nagyon bejöttek, talán az idei új zenékre bukkanásaim közül ők a legjelentősebbek. Élőben viszont még nem láttam őket, mert a múltkori Aurórás koncertjükről meglógtam, mert egyszerűen túl sokan voltak. (Bizony, ilyen is van, mondjuk nem sűrűn…)

A csapat frontasszonya Szigeti Zsófia, ahogy látom, ő tartja egyben az amúgy nagyon tehetséges zenészfiúkból álló csapatot. Pár hónapja készült a zenekarról egy kis bemutató videó, erről írtunk is itt a klubkoncerten, nagyon ajánlom a megnézését, sokat elárul a fiúkról és Zsófiról. Szóval, a koncertnek úgy indultam neki, hogy a csapatot a youtube-ról ismertem. Megvallom, számomra a Shaibo a Be Still My Soul dallal egyenlő. Ez volt az első megjelent daluk, igazából ebbe szerettem bele. A koncerten nem ezzel a dallal nyitottak, sőt, nem is ezzel a stílussal. Az első néhány dal jóval tempósabb, erőteljesebb, rockosabb volt, ami, megvallom, egészen meglepett. (A koncert első része alatt beszélgetésbe keveredtem egy a koncertre véletlenül beeső hölggyel, aki kérdezte, hogy milyen a másodikként fellépő csapat? Én meg mondtam, hogy jazzes, meg finom. Aha. Amikor elkezdődött a koncert, a tempósabb, erőteljes dalokkal, a szemem sarkából figyeltem is, hogy mi lesz a reakció…) Aztán persze megjöttek az általam ismert dalok is.

A Shaibo jelenleg öt tagot számlál:

Szigeti Zsófia - ének
Cseh Péter - gitár
Nyitrai Péter - basszusgitár
Klausz Ádám - dob
Táborszky Bence - trombita, szárnykürt

Az ilyen koncertbeszámolóknál elvárható tárgyilagossággal és objektivitással azt kell mondjam, ez a csapat döbbenet! Ügyesek, tehetségesek, de hát ilyen persze van több is. Ami a plusz esetükben, azok a dalok. Saját dalok, nagyjából közös szerzemények, legalábbis - ahogy tudom - a végleges formájukat közös munka révén érik el. És jók, nagyon jók. Nem trendkövetőek, egyedi, a zenekarra jellemző hangzásviláguk van, (ami egy friss csapatnál eleve nem mindennapos) és hihetetlenül kimunkált, az apró részletekre odafigyelő hangszereléssel szólalnak meg. Kiemelni igazából nem is szeretnék senkit, a fúvós hangszerek itt is nagyon meghatározóak, Zsófi nem mindennapi énekesnő, jól is áll neki a színpad, az egész zenekart nagyon egységes, nagyon összeszokott módon zenél. Ez egy profi produkció. 

Többnyire azt szoktam látni, hogy az induló csapatok dalai vagy trendkövetőek, és akkor jobbára nincs túl sok egyediség bennük, vagy egyediek, de akkor meg általában eleve tudható, hogy ez bizony rétegzene lesz, nem mindenki lesz vevő a dalokra. Szerencsés esetben persze találkozhat ez a két dolog, vagyis az egyedi, kiművelt, jellegzetes hangzásvilágú dalok is szólhatnak szélesebb közönséghez. Hát, a Shaibo dalai ilyenek. Miután most már hallottam, hogy bizony nagyon különböző tempójú dalok is vannak a repertoárban, még inkább lehet értékelni ezt, ugyanis bár a dalok különbözőek, de mégis ott van mindegyikben ez a jellemző 'Shaibo-s' hangzásvilág. Abszolút ajánlott kategória, részemről már most előjegyzek egy CD-t, ha egyszer lesz ilyenjük. Ha az idei évből csak egy új albumot vihetnék magammal arra a bizonyos lakatlan szigetre, az ez lenne. (Meg a Tiger Now Jónás Verától. Meg még egy pár. De a Shaibo benne lesz a csomagban, at biztos!)

Tényleg ajánlom, figyeljétek a csapat facebook oldalát, koncerteznek most már sűrübben, nézzétek és hallgassátok őket! Amúgy ez a Gyarmati Fanny Quartet esetében is ajánlott. A helyzet az, hogy ezen az estén két hasonló kvalitású csapatot láthattunk, mindkettőt érdemes figyelni. (Azt hiszem, a tegnapi koncertre nem is igazán áll a szokásos, 'elő'- és 'fő'-zenekar megkülönböztetés. Tényleg hasonló tehetségű a két fellépő.)

Azért a poszt végére mondjuk a Shaibo Ariel című dalát linkelem ide, ez is nagy kedvencem, ráadásul egszerre lassú és gyors, nyugtató és inspiráló:

A koncerten lőttem egy néhány képet, itt van pár (kékek meg pirosak, ez egy ilyen este volt):

 

Utolsó módosítás: csütörtök, 15 december 2016 14:51
Több poszt ebben a témában: « The Odyssey Siker vagy kudarc? »

Mondja el véleményét:

Kérjük gondolja át, mit szeretne írni... A hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg. Kérjük ne használjon HTML kódokat. Köszönjük.

Belépés

Elfelejtette jelszavát? / Elfelejtette felhasználónevét?