Menu

Trimillers

Trimillers

P. Molnár Viktóriáról írtunk már itt Klubkoncert.com oldalain. Én még egy amolyan klasszikus, gitáros-ének duó tagjaként ismertem meg, ahol a gitáros Jimivel (Szabó Lóránd Ferenc) játszottak együtt. Később sokszor hallottam őt a FatMos csapatának tagjaként is. De már a legelső találkozásunkkor elárulta, hogy van egy régebb óta érlelődő zenei elképzelése, amit szeretne megvalósítani, ha megtalálja hozzá a megfelelő zenésztársat.

Ez pedig egy olyan produkció lenne, ahol elektronikus eszközök (looper) segítségével saját magával alkotna egy élő, többszólamú énekes szekciót. Ez persze nem új gondolat, a looper egy ismert eszköz, de az kétségtelen, hogy direkt erre épülő előadás nálunk azért nincs túl sok.

Később aztán hallottam, hogy Viki időközben rábukkant a régóta keresett zenésztársra, a gitáros Rendes Péter személyében. Azt is tudtam, hogy igen sokat gyakorolnak és próbálnak közösen. Szóval, valami készül. Aztán augusztus végén egyszer csak kikerült a Youtube-ra az első felvétel az időközben Trimillers névre keresztelt duótól.

Ennek kapcsán ültünk le beszélgetni (hol máshol, mint a FatMos-ban…) ahol Viki és Péter elmondták hol tartanak, és hová szeretnének eljutni.

Kk:  Kezdjük ott, hogy hogyan találtatok egymásra?

Viki: Már régebben felvettük a kapcsolatot, amikor, még a Jimi előtti időben kerestem gitárost. Akkor került a képbe Péter, de ő akkor más projektek miatt nem ért rá, így kezdtem Jimivel játszani. Aztán amikor Jimi elutazott (ő jelenleg Spanyolországban él és játszik), Péter írt rám, hogy látja, hogy mi történt, és ha még aktuális a dolog, akkor most már tudna erre időt áldozni, próbáljuk meg az együtt zenélést. Így is lett. Fontos, hogy ekkor még az akkoriban énekelt blues-os hangzásvilágú dalaim kíséretéről volt szó. De hamar kiderült, hogy Pétert ugyanúgy izgatja a looperes előadásmód, mint engem, neki is van egy csomó elképzelése, így aztán elkezdtünk ezzel foglalkozni.

Hamar kiderült, hogy nagyon egymásra találtunk, nagyon hasonlóan gondolkodunk a zenéről és nagyon hasonló dolgokat szeretnénk csinálni. Inspiráljuk egymást, folyamatosan ötletelünk.

Péter: Az is kiderült, hogy mindketten nagyon maximalisták vagyunk. Ezért van az, hogy már egy éve dolgozunk együtt, de még nem nagyon léptünk a közönség elé. Úgy tervezzük, hogy az év végéig már összeáll egy teljes műsornyi anyag.

Viki: Úgy van ez, hogy ha van egy kitűzött időpont, határidő, amiről tudjuk, hogy muszáj tartani, akkor alighanem hamarabb össze lehetne rakni egy jól szóló anyagot. Most az van, hogy folyamatosan jönnek az új ötletek, amikhez sokszor új technikai eszközök is kellenek. Ez egy végeláthatatlan folyamat, mindig úgy érezzük, lehet még tovább menni, lehet még jobb az eredmény. Egy fellépésünk egyébként már volt, ami lehetőséget biztosított a technika színpadon, élőben való kipróbálására. Ez teljesen jól is sikerült, úgy néz ki, ezzel a résszel sem lesz gond.

Kk: No igen, a technika. A videótokon is látszik, hogy azért itt van némi elektronika, mennyi plusz gondot jelent ez élőben?

Péter: Nem túl sokat. Mi a hagyományos zenekaroknál megszokott mikrofonjelekkel szemben vonalkimeneteket adunk a hangosítás felé, ezt azokon a helyeken, ahol van dedikált hangtechnika, szokták szeretni, nincs vele probléma. Sok munka és ötletelés van a megszólalásunkban, a használt technikai berendezéseinkben, de ez most már egy összeállt rendszer, nem jelent plusz gondot.

Kk: Mik a célok? Ti egyelőre feldolgozásokkal indultok, mit szeretnétek elérni? Egyáltalán, mi a mozgatórugó? Önmegvalósítás, művészi- netán anyagi siker?

Péter: Az önmegvalósítás mindenképp. Ez talán a legfontosabb. Ahogy mondtuk, kiderült, mindkettőnket érdekel ez a fajta zenei világ, nagyon jó, hogy ezeket a régen dédelgetett terveket most ki tudjuk próbálni. Az anyagi oldalról nem is érdemes gondolkozni, ha valaki megnézi a használt eszközeinket, és ismeri a hazai klubok gázsijait, nagyjából érezheti, mire gondolok. Van egy olyan »becsípődésünk« hogy ha valamit meg lehet technikailag csinálni, akkor azt csináljuk is meg, méghozzá úgy, hogy az zeneileg élvezetes is legyen. Szerintem sok looper formációnak az a baja, hogy nagyon »gépies« túlságosan metronómra megy minden. Mi viszont, a műfaj megkövetelte precizitás mellett, vagyis azon túl, egy élő produkciót akarunk létrehozni.

Kk: Gondolom a dalokat eleve ti írjátok át a saját technikátokra. De később is alakulnak, formálódnak még? Van valamiféle improvizáció is bennük?

Viki: Abszolút! Épp ma is így volt. Sokszor még a késznek gondolt dalok felvétele közben is jönnek ötletek, kis változtatások, olyanok is, amire épp a másikunk nem számít, csak felkapja a fejét, hogy ez de jó volt, így csináljuk. Aztán ilyenkor néha nem is tudjuk hirtelen, mit is csináltunk máshogy. De az biztos, hogy nagyon inspiráló a folyamat. Egyre jobban egymásra hangolódunk, már szinte félszavakból, tekintetekből is értjük mit gondol a másik.

Kk: Akkor ez nem az a produkció lesz, ahová egyikőtök betegsége esetén csak úgy beugrik egy helyettes.

Viki: Hát az biztos.

Kk: Készültök valamilyen bemutató koncertre?

Péter: Lefixált időpontunk egyelőre nincs, de mindenképp szeretnénk elkapni még az idei klubszezont. Ezért is hoztuk létre a Facebook oldalunk, itt követhetőek lesznek az események, és igyekszünk minél több érdekes tartalmat kitenni.

Viki: Ez a már említett fellépésünk adott egy plusz lökést. Előtte azért volt egy kis félsz bennem, hogy ez a sok befektetett munkával összerakott dolog vajon tényleg megáll-e a lábán élő produkcióként is. Ráadásul egy színházban, egy elég nagy színpadon léptünk fel. És kiderült, hogy a produkció abszolút működőképes, a technika élőben is kezelhető.

Péter: Azon is gondolkoztunk persze, hogy milyen jellegű helyekre illik ez a produkció. Először a megszokott, kisebb klubok színpadaira gondoltunk, már csak azért is, mert egy duó azért nem olyan látványos egy nagyobb színpadon. De most úgy tűnik, ott is megálljuk a helyünk, és az általunk játszott zene igényli, meghálálja, kihasználja a jó minőségű hangosítást. De ez majd kiderül.

Viki: Mi nem pörgős, jammelős jellegű, pohárcsilingeléses koncertekre készülünk, inkább a chillesebb, nyugodt, odafigyelős, leülős, a zenében jobban elmélyülő, a zene szárnyán utazásra induló közönségre számítunk. Ebből a szempontból a zenénk talán közelebb áll a jazzhez, mint a popzenéhez. Azt gondolom, amolyan kikapcsolódásra, a hétköznapokból való kilépésre lehetőséget adó produkciót hoztunk létre. Reméljük a közönségünk is így fogja érezni.

Mi mást mondhatnánk, mint hogy: úgy legyen. Az biztos, hogy a bemutatkozó videó (lejjebb látható) nagyon jó fogadtatásra talált. Egyre többen vagyunk, akik várjuk már a továbbiakat, és az első élő koncertet is. És hogy le ne maradjunk erről, arra biztatok mindenkit, akinek tetszik, hogy jelölje be a csapat facebook oldalát.

Találkozunk a koncerten.

Utolsó módosítás: hétfő, 03 október 2016 20:48
Több poszt ebben a témában: « It's So Easy… Tigris a CD lejátszóban »

Mondja el véleményét:

Kérjük gondolja át, mit szeretne írni... A hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg. Kérjük ne használjon HTML kódokat. Köszönjük.

Belépés

Elfelejtette jelszavát? / Elfelejtette felhasználónevét?