Menu

Warning: count(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /home/-www/klubkoncert.com/htdocs/klubkoncert_com/components/com_k2/models/item.php on line 763

Zene szívből. És torokból.

Zene szívből. És torokból.

Egy lemezt sokféle módon lehet meghallgatni. Az első és talán legkritikusabb mód az, amikor az előadót nem ismerve egyszerűen csak berakjuk a korongot a lejátszóba. Ilyenkor csak a zene van és mi. Aztán van olyan eset is, amikor megismerjük a zenészeket, pontosan tudjuk mit játszanak, miért és hogyan. Beszélgetünk az előadókkal. Tapasztalatból mondhatom, ha ezután hallgatjuk meg az esetleg épp tőlük kapott lemezt, már teljesen más lesz a viszonyunk a zenével...

A klubkoncert blogon én igazából sosem akartam lemezkritikákat írni. Épp elég ilyen kritikát olvastam ahhoz, hogy kialakuljon bennem egy ellenérzés a kritika, mint műfaj iránt. A zenénél nem sok szubjektívebb dolgot tudok elképzelni. Hogyan veheti akkor bárki magának a bátorságot, hogy ízekre cincálva, a saját ízlése alapján minősítse a dalokat? De persze a dolgok sokszor máshogy alakulnak, mint ahogy azt előtte eltervezzük. A minap összefutottam Pénzes Mátéval, aki több együttesben is zenél, de a szívéhez legközelebb álló csapat a VoluMen névre hallgató banda. Akiknek már jó ideje megjelent az első EP-je. Méghozzá fizikai hanghordozón, egy szépséges, vinyl lemezt formázó CD-n. Vagy két órát beszélgettem Mátéval, aztán a végén a kezembe nyomta ezt a CD-t. Én meg itthon meghallgattam. Egyszer. Kétszer. Aztán még rengetegszer. És most úgy gondoltam, talán írok is róla, és közben magáról a csapatról is elmesélek pár dolgot, azok közül, amit Mátétól megtudtam róluk.

Szóval ez az 5 számos EP nagyon rendben van. Az album dalai igazi időutazó szerzemények, valahová a füstös rock és blues kocsmák vidékére. Talán Tennessee, Mississippi, Louisiana környékére, fából ácsolt tornácos kocsmák, a csatornákban lustán heverő aligátorok... Bár ez hangulatfüggő, mert  máskor meg épp egy nagyvárosi környezetbe repítenek el a dalok, az album nyitódala, a 'Will It Go' például igazi városi melódia. Záróra környéki belvárosi klub, esős utcák, fáradt, utolsó italukat kortyoló közönség... De mondom, a zene abszolút szubjektív valami. Az 5 szám messze nem egyforma, vélhetően mindenkinek más lesz a kedvence. Ugyanakkor az egész album mégis nagyon is egységes. Az orgona nagyon jellegzetes, és az énekhang valóban illik a stílushoz. Szóval nekem nagyon bejött. Személyes kedvencem talán az album utolsó dala, a 'Selfies, Tweets and Hastags':

Az együttes eredetileg egy televíziós tehetségkutató műsor énekesnőjének (Szirota Dzsenifer) kísérőzenekaraként indult. De mint tudjuk az ilyen a tehetségkutatók ritkán szülnek hosszabban velünk maradó sztárokat. Bizony, jönnek és mennek, így történt ez a zenekar művésznőjével is. Ekkor jött az énekes keresés nehéznek tűnő folyamata. Azonban a szerencse a csapat mellé szegődött, a gazdátlan mikrofonra hamar lecsapott Schweki, aki jött, látott, és győzött! Természetes, nem énektanárok által csiszolt, letaglózó erejű torkával rögtön a zenekar, majd a rajongók szívébe lopta magát. A csapat neve pedig innentől nem volt kérdéses, azonnal adta magát: VoluMen.

Tehát a csapat most az alábbi felállásban zenél:

Mike Ariel - gitár
Wéber Péter - dob
Zéri Zí - basszusgitár
Schweighardt Tamás "Schweki" - ének
Pénzes Máté - hammond orgona, wurlitzer

A csapat a feldolgozások felől halad a saját produkciók felé, a próbák közben alakult jam-session jellegű őrületekből kinövő dalok készülnek folyamatosan. Az EP-n szereplő 5 dalhoz jönnek a továbbiak. Persze játszanak még feldolgozásokat is (amelyekről a közönség sokszor nem is tudja hogy feldolgozás, hiszen nem ismeri az eredeti dalokat...). Mindenesetre a cél a teljes saját koncertanyag megírása. A dalok jórészt angol nyelvűek, leginkább azért, mert ehhez a zenéhez egyszerűen ez passzol. Ez persze például a rádiók részéről sok kifogást eredményez. És bár a csapatnak persze célja a népszerűség és az elismertség, de azért nem szeretnének feladni semmit a bennük lévő elképzelésekből. A dalok írásakor sem törekszenek a 'rádió-kompatibilis' szerkezetre. Hisznek abban, hogy ez a stílus, a meglehetősen autentikus, a korszerűséget figyelmen kívül hagyó előadásmód igenis meg fogja találni a maga célközönségét.

És én igazat kell adjak nekik, egy rajongóval már biztos több van...

Ez a lemezbemutató még a korábbi blogon jelent meg, tavaly. Azóta új dalok is vannak, méghozzá például ilyen mókás, interaktív videókkal:

Utolsó módosítás: péntek, 27 május 2016 08:00

Warning: count(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /home/-www/klubkoncert.com/htdocs/klubkoncert_com/templates/gk_rockwall/html/com_k2/templates/default/item.php on line 195
Több poszt ebben a témában: « Minimal Cold Zenekönyv - Déja VU Méter »

Mondja el véleményét:

Kérjük gondolja át, mit szeretne írni... A hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg. Kérjük ne használjon HTML kódokat. Köszönjük.

Belépés

Elfelejtette jelszavát? / Elfelejtette felhasználónevét?