Menu

Ajándék

Minimyst, 10. Belvárosi Fesztivál

A minap elém került egy pár éves Hajós András interjú, amiben többek között kifejtette azt is, hogy tudomásul kell venni, a zene egy ajándék az zenészektől a közönségnek és saját maguknak, hiszen a zenéből megélni gyakorlatilag lehetetlen. Ez jutott eszembe tegnap, amikor a már bőven hagyományosnak számító Belfeszten a Minimyst produkcióját néztem. Ez ugye egy ingyenes rendezvény, tehát eleve egy ajándék a nézőknek, de itt most nem annyira erre gondoltam, hanem magára a produkcióra. A Minimystől írtam már milliószor. Láttam honnan és hová jutottak. A tavalyi Belfeszten is felléptek, és volt alkalmam végiggondolni, mi változott azóta, hova fejlődtek, mit értek el.

Tovább...

Csendrendelet

Blanka Acoustic Duo, Jurányi Suterene, 2016 május 31

A tavasz utolsó estéjén Budára mentem, mert Blankát és Botit hallgatni mindig jó, és már jó ideje nem jártam a koncertjükön. Ráadásul a Jurányit sem ismertem, tehát legalább ez is kipipálható. (Buda sokáig eleve felfedezetlen kontinens volt számomra, a nagy víz túlpartján, igazából már azon is csodálkoztam, hogy megértik amit mondok...)

Tovább...

Megint London

Monyo Project, London

Pár napja rám pittyent az általam nagyon kedvelt Baba, a Monyo Project énekesnője, hogy megjöttek Londonból, nagyon fel vannak dobva, és nincs-e kedvem írni erről? Mondtam, hogy persze, de egyrészt a korábbi londoni turnéról írtunk már, másrészt végül is én nem voltam ott, tehát személyes élményeim nincsenek, szóval kéne valami inspiráció...

Tovább...

Zenét lélegezni

Kéknyúl Hammond Band, Opus Jazz Club, 2016.05.21

Vakon elindulni, vagyis ismeretlen, még nem hallott csapatok koncertjeire járni izgalmas dolog. Jómagam többször bukkantam így figyelemre méltó produkciókra. Jó zenészekből álló, jól összerakott együttest azért nem lehetetlen találni. Ugyanakkor az is igaz, minél több jó csapatot ismerünk meg, annál kisebb az esélye, hogy egy új együttes valóban le tudjon nyűgözni. A Kéknyúlról először a magyar autós-újságírás atyamesterének, Csikós Zsoltnak egy írásából szereztem tudomást, vagy másfél-két éve. Jómagam korábban nem találkoztam velük, viszont Zsolt olyan kedvcsinálóan írt róluk, hogy rögtön felkerültek arra a bizonyos képzeletbeli 'látni-kell' listára.

Tovább...
Subscribe to this RSS feed

Belépés

Elfelejtette jelszavát? / Elfelejtette felhasználónevét?